Der Standard: az EU és az IMF magatartása igazán nagy disznóság

"A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió küldöttségének budapesti tárgyalásain az euróövezeti országok megmutatták, hogy hol húzódik a gyengébb országokkal szembeni türelmük határa. Miután a magyarok nem akartak további, az EU által követelt takarékossági intézkedéseket a nyakukba venni, a nemzetközi szervezetek leállították a tárgyalásokat, és zárolták a támogatásként megígért pénzt" - írta a magát szabadúszó gazdasági újságíróként jellemző Ernst Michael Brauner a liberális napilap hasábjain.

"Ezután a forint gyengült, a tőzsde esett, és Magyarország, amelyet nemrég Olli Rehn uniós pénzügyi biztos még alacsony államháztartási hiánya és az EU-ban átlag feletti gazdasági növekedése miatt dicsért, igazán csak most áll válság előtt. Egy olyan válság előtt, amelyet a magyarok valószínűleg csak a Brüsszellel szembeni engedelmességgel és nem takarékoskodással oldhatnak meg" - írta Brauner.

A szerző idézte Oliver Stockot, a Handelsblatt című német üzleti lap volt bécsi és kelet-közép-európai tudósítóját, aki szerint a nemzetközi hitelezők Magyarország megfelelőnek tartják arra, hogy példát statuáljanak vele. Magyarország ideális ország arra, hogy a takarékoskodásra nem hajló Görögországot és Portugáliát figyelmeztesse az EU, ezért Budapestet "pellengérre akarják állítani, mint egy nyakas vétkezőt".

Éltanulóként a szégyenpadon?

"Ha csak megközelítőleg is helyes Stock elmélete, akkor az EU és az IMF magatartása igazán nagy disznóság" - vélekedett Brauner. Magyarország 2004-ben örömmel és büszkén csatlakozott az EU-hoz. "Rajtuk példát statuálni azért, hogy az eladósodott uniós tagállamokban észhez térjen néhány hataloméhes politikus és telhetetlen menedzser, beteges dolog, és méltatlan az EU tagállamaihoz" - fogalmazott Brauner.

Sok másik EU-tagállammal ellentétben a magyarok már elkezdtek takarékoskodni a szerző szerint. Csökkentették a "túl magas" köztisztviselői jövedelmeket, harcot hirdettek a korrupció ellen, és egy fenntartható szociális piacgazdaság kiépítésén dolgoznak. Már az európai uniós csatlakozás előtt is szigorú takarékossági programokat folytattak - sorolta.

"A magyaroknak nincs szüksége az EU hüvelykszorítójára ahhoz, hogy konszolidálják az államháztartást. Amire szükségük van, az egy kicsivel több idő, nemzetközi bizalom és egy európai államközösség, amely betartja azt, amit 2008-ban megígért" - vélekedett a Der Standard vendégkommentárjának szerzője.

Az elemzők többsége kockázatosnak tartja a szakítást

Azzal, hogy a kormány hátat fordított az IMF-nek, inkább szűkítette saját (költségvetési) mozgásterét, mintha folytatódott volna az együttműködés, ugyanis az állampapír befektetők a jövőben jobban megkérhetik majd az árát a magyar adósságfinanszírozásnak azzal, hogy nincs mögöttünk egy új IMF-hitel jelentette védőháló - írja a portfolio.hu.

Az is lehet persze, hogy az IMF-búcsúztatás inkább a hazai belpolitikai érdekeket (az októberi önkormányzati választásokon való erős szereplést, a Jobbik felőli kritikák tompítását) szolgálja, mindenesetre a több százezer devizahiteles, illetve az autósok az árfolyam pillanatnyi mozgásán folyamatosan érzik a kormányzati stratégia hatásfokát. A kormányfő szavai szerint az államnak nincs eszköze a forint árfolyamának garantálására. A forint végül azon a 288-as szinten zárt pénteken az euróval szemben, ahonnan indult hétfőn az árfolyam. 

Mivel rövid távon (a következő hónapokban) biztosított a magyar állam finanszírozása, így az IMF-nek való hátat fordítás akkor lenne igazán kockázatos, ha a nemzetközi befektetői hangulat újra jelentősen romlana, illetve újra megkérdőjeleznék a befektetők a magyar államadósság közép távú finanszírozásának fenntarthatóságát. Szerencsére egyelőre nem ez a helyzet, a külföldi befektetői hangulat a héten inkább pozitív volt a záporozó, vártnál rendszerint kedvezőbb amerikai tőzsdei vállalati gyorsjelentések, a váratlanul erős német gazdasági hangulatindex, illetve az európai banki stressz tesztekkel kapcsolatos megelőlegezett bizalom miatt.

Negatív lépéseket jelentett be pénteken Magyarországgal szemben két nagy nemzetközi hitelminősítő is, az IMF/EU-tárgyalások félbemaradásával és a pénzügyi rendszer adóztatásával kapcsolatos aggályaikra hivatkozva.

Először a Moody''s Investors Service közölte, hogy leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette Magyarország közepes befektetői, "Baa1" szintű besorolását, arra a véleményére hivatkozva, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU küldöttségeivel folytatott tárgyalások megállapodás nélküli félbeszakadása miatt megnövekedtek a magyar költségvetési és gazdasági kilátásokat övező bizonytalanságok.

A ház szuverén adóskockázati besorolásokért felelős alelnöke, Dietmar Hornung a magyar adósosztályzat felülvizsgálatának pénteki bejelentéséhez fűzött indoklásában azt írta: az IMF/EU-küldöttség és a magyar kormány tárgyalásainak kudarca növelte a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy a kormány mennyire elszántan törekszik a költségvetés fenntarthatóságának helyreállítására rövid távon.

A hitelminősítő szerint az IMF/EU-tárgyalások felfüggesztése beárnyékolja a magyar gazdaság növekedési kilátásait is, azáltal, hogy lefelé ható nyomást gyakorol a forintra és felfelé ható nyomást a finanszírozási költségekre.

Magyarországnak a tárgyalások megszakadása jelentős gondot okozhat, egyrészt mivel a hitelprogramot sokan külső politikai horgonyként értelmezték, másrészt mivel Magyarország decemberig, egy új kétéves megállapodás megkötéséig szívesen meghosszabbította volna a szerződést. A Saxo Bank szerint az októberben esedékes önkormányzati választások közeledtével a kormányt inkább foglalkoztatják a közeli politikai célok, mint a gazdasági stabilitás - derült ki a Saxo Bank elemzéséből.

Az MNB hétfői értékelése szerint növelheti a magyar kockázati felárat és volatilissá teheti a forint árfolyamát a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal (EB) folytatott tárgyalások megszakadása.